Balassagyarmat nemes, törekvő, a kúltúra áldásait teljesíteni vágyó vezetősége a fiúgyermekek számára már 1875-ben, az erre vonatkozó törvény megjelnését követő hetedik esztendőben megnyitotta a polgári iskolát, s kezdettől fogva gondolt a leánypolgári felálítására is.

A polgári fiúiskola négy éves volt már, de még az állami elemi s a Nemzeti iskola vendégszeretetét élvezte. Alig készült el 1878-ban számára a Deák Ferenc utcában emelt tágad célszerű emeletes épület, megosztotta azt az 1879-ben szervezett leánypolgári iskolával.

,,Az értelmi képzésen kívül-írja az egykori igazgató- a kedély és testnevelésre is kellő gondot fordítunk.''

Az iskola barátai , jóakarói a törekvő növendékek buzdítására tanulói jutalomban alapítványokat létesítettek, ösztöndíjakat adományoztak. Az iskola a jól megalapozott fejlődés útján biztosan haladt folyton-folyvást előre.

A fú polgári iskolát eközben lassú elmúlásra ítélte a város vezetősége. Balassagyarmat most már nem elégedhetett meg az iskola által nyújtott erős nemzeti jellegű, de kimondottan gyakorlati irányú műveltséggel. Közintézményei fejlődtek, szaporodtak, s nem nélkülözhtte a tudományos pályára előkészítő középiskolát. Az 1885 ótabállandóan felszínen tartott kérdés megoldást nyert, s az 1900/1. iskolai év végén fennállásának 25. esztendejében a polgári fiúiskola átmenetileg megszűnt. Ezalatt a gimnázium céljának megfelelően átalakították, s két szárnnyal megtoldották a polgári iskola eddigi épületét,a polgári leányiskola pedig 1903-ban új hajlékot kapott. A legszebb utcák egyikén emeltek számára egy tetszetős külsejű, belűl is vonzó iskolaházat, mely dísze, büszkesége volt a községnek s ma is egyike a város legsikerűltebb épületeinek. A krónikát író így szól az épületről: "A forgalmas Scitovszky utca tanítást zavaró lármájától eltekintve, már elhelyezése is kedvezőnek mondható. Tőszomszédságban van ugyanis a szépen gondozott Erzsébet-liget, amellyel úgy összeolvad, mintha maga a ligetben feküdnék.

A ház egyik szárnya északi fekvésű s így az Ipoly felől érkező hideg szeleket első kézből kapja, de a kelet és dél felől annál több fény , meleg árad, sugárzik be tágranyitott nagy üvegszemein keresztül, hogy derűssé, barátságossá varázsolják a tantermeket, s hogy segítsen életre kelteni, növelni a gyermeki lélekben szunnyadó rügyeket, hajtásokat: ismereteke, érzelmeket, törekvéseket." 

Százharminc éves az sikola, százharminc év az ember, a város, a haza szolgálatában. A két világégés idején segített a sebek gyógyításában, hadikórházba fogadta a rászorulókat. Az iskolák  államosítása idején a polgári iskola fokozatosan megszűnt s átadta helyét az általános iskolának. A viharos változások közepette is következetesen őrizte, ápolta az igényesség biztosítékát.

Kiváló igazgatók, neves, rangos tanáregyéniségek, tehetséges nemzedék krónikája tanúsítja a jóra törekvés, az értékteremtés lankadatlen szándékát.

Fejet hajtunk a háromszáz tanár munkássága előtt, akik rövidebb-hosszabb ideig álltak az iskola katedráján. Tisztelettel gondolunk mindazokra, akik szellemiségükkel gazdagították az intézményt, vigyáztak, hogy fennmaradjon s kiteljesedjen, megtalálja a helyes irányokat, melyek az iskola rangját eredményezték.

Az alma mater minősége a történelem folyamán töretlen maradt, tudjuk, hogy eközben tanárt és tanítványt is éer jogtalan, méltatlan, jóvátehetetlen sérelem, őket az utókor nevében megkövetjük és a polgáristák, bajcsysok, kissárpádosok nagy családjába visszahívjuk, visszavárjuk.

A tantestület, a diákság, a szülői szervezet ünnepelni, emlékezni, megújulásra törő terveket álmodni hívta az alma mater híveit. Felidézni hajdanvolt elődei erőt adó emlékét, tisztelegni az iskola legszebb hagyományai előtt.

Iskolánk igazgatói voltak:

• Tomeskó Nándor (1875-1915)
• Dr . Lenkéné Jablánczy Margit (1915-1916)
• Dr. Szlavikné Váradi Etelka (1916-1919)
• Molnár Kálmán (1919-1921 és 1935-1940)
• Dr. Hámosné Dusovszky Mária (1921-1935)
• Wolcsánszky János (1936-1948)
• Dr. Szalkay Zoltán (1945-1947)
• Kraszner Olga (1946-1948)
• Völgyiné Erdér Gizella (1947-1948)
• Hajdú József (1948-1955)
• Viczián Pál (1955-1958)
• Deák Ferenc (1958-1983)
• Aradi György (1983-1989)
• Bacsúr Sándor (1989-1995)
• Tibay András (1995---)